A jól megtervezett és megépített sziklakert kertünk egyik leglátványosabb eleme, ugyanakkor az egyik legköltségesebb is egyben, hiszen a legtöbb esetben nincs a kertben megfelelő mennyiségű és minőségű szikla. A megépítése pedig –méretétől függően-, szaktudást igényel, főként, ha ezt erősen lejtős területre szánjuk, vagy támfalként építjük.
Tehát ideális megoldás lehet lejtős területen, rézsűben, támfalként, és lépcsők környékén. Amennyiben nincs mozgalmas terep a kertben, akkor elnyújtott, tájképi jellegű, amorf sziklakertet érdemes kialakítani. Ez azért lényeges, hogy ne csak egy felesleges dekorációnak tűnjön, hanem egy valós, természetes képződménynek. Fontos, hogy a sziklák méretüket és formájukat tekintve igen különbözőek legyenek, melyeket nem egyenesen, katonás sorban, és nem szimmetrikusan építünk be a kertbe. Ne féljünk a hatalmas szikladaraboktól, hiszen ezek által válik természetessé a sziklakert. Beépítésük során azonban figyelni kell a stabilitásra, mert a megbillenő, mozgó szikla balesetveszélyes. A gondos kivitelezés ezért rendkívül fontos.
A sziklakertben a kő domináljon, ne a növény. Ennek érdekében később az elburjánzott növényeket gyéríteni kell. A legmutatósabb, ha a növények élesen elhatárolódnak egymástól. A kiválasztásuknál mindig vegyük figyelembe a környezetet, a kert fekvését, az adottságokat, a klímát, a növények habitusát, méretét. Erre a célra a legmegfelelőbbek a sziklakerti évelők és néhány terülő, illetve törpe növekedésű díszfa, díszcserje, örökzöld. Figyeljünk arra, hogy a választott növények helyigénye összhangban legyen a rendelkezésre álló területtel.
A leglátványosabb hatást akkor érjük el, ha kombináljuk egy kis tóval, csobogóval, vagy patakkal. A szikla és a víz a természet két különböző eleme, mégis remekül kiegészítik egymást.